A MacEpona
2004-ben alakultunk, az aug. 19-21-i szandai hadijátékok alkalmából. Az
eredeti koncepciónk egy gael-kelta (vagyis a leginkább ír-skót) klán volt, amely
mellé később hozzácsaptuk az igazából még nem bejáratott szász-teuton
(katyvaszgermán) vonalat; elsősorban tehát kelta csapat vagyunk.
Ha egyáltalán van valami jellemzőnk, akkor az a defenzív hadviselés: mutass
egy helyet, és mi bevehetetlen erődé tesszük.
A klán alapítói 2004-ben (avagy maga a MacEpona
klán):
- Dhunnorix (Bende László)
- Gildas (Kónya Gergely)
- Tettix (Balogh Inez)
- Rhiannon (Németh Kinga)
- Nexus (Garas Olivér)
- HP (Halász Péter - Inaktív)
2005 óta csatlakozott tagok:
- Carey (Berze Judit Mária - 2005. tavaszi gödi játék - Inaktív)
- Vaksi (Csuhai-Csinos Zsolt - 2005-től)
- Cara (Huszár Szilvia - 2006-tól) - 2007-től Morian, a druida
- Ephiny (Gondos Judit - 2007-től)
(A fenti listában csak azok szerepelnek, akik legalább egy hadijátékon részt
vettek már a MacEpona színeiben)
Hogyan is működik a MacEpona?
Nem mellékes szempont, hogy valamennyire a harchoz sem árt konyítani, ám
ennek hiánya sem feltétlenül kizáró ok, ha a lelkesedés pótolja... Lényegesebb,
hogy általában mindenki jól ismeri és pár kivételtől eltekintve kedveli is a
többieket; ez már csak azért is fontos, mert elvileg mi egy nagy és boldog klán
vagyunk.
Harci tudás
A bányászbéka farpofájával néz farkasszemet (Cotinok, bocs!), bár ez alól is
vannak kivételek. Mivel azonban ilyen jeles bajnokok vagyunk, általában üvöltve
előrerombolunk meghalni vagy a leghátsó sorból toljuk előre a nálunk
gyengébbeket, esetleg a közelgő ellen láttán gyorsan keresünk valami sürgős
elfoglaltságot... (Ja, akár orkok is lehetnénk!) Komolyra fordítva a szót, a
fegyvertárunk a kelta hadijátékokon megszokott: kard, lándzsa, íj (tervben van
egy balliszta és egy trebouchet, de ez még hadititok, asszem...).
Fegyverválasztás tekintetében elsődleges szempont, hogy kinek mihez van
affinitása, de a korhűség minden esetben fontos. Különösebb harci alakzatokba
nem szerveződünk, helyette inkább a kelták jól bevált individualista módszerét
követjük.
A fentieknek persze ellentmondani látszik az a szigorú követelményrendszer,
amit az újonnan csatlakozók harci ismereteivel szemben támasztunk, de ez azért
van, mert olyanok kellenek, akik hírnevet szereznek nekünk... (még ha
beledöglenek is)
Különleges elírálásra számíthat a jelentkező, ha
- kb. öt láb magas
- nőből van
- ösztönzőleg hat a nyálelválasztásunkra
- amazon-természetű
- a klánfőnél kezdi a bevágódást...
A harcmezőn kívül is van élet
Pláne csata után... A legtöbb dolog szinte említést sem érdemel: a tábortűz
nem gyullad meg magától és a tüzifa sem áll gúlába; nem mindenkinek egyértelmű,
mitől áll egy iglusátor; a boltba járás, vízhordás, stb. nem egy szűk árja
csoport kiváltsága, meg ilyenek.
Mi nem iszunk!!! Ez persze nem teljesen igaz, mert csak a víztől ódzkodunk
(csunyálkodnak benne a halak, és különben is hajózásra való).
Hierarchia
(Lefelé haladva csökken és igazából semmi jelentősége...)
- Klánfő (mikor ki)
- Alapító klántagok (fix tagságú elit)
- Klántagok (mivel a "klán" legalább annyira jelöl fiktív mint valós
rokonságot, igazából nincs értelme különválasztani)
- Csatlósok (ideiglenesen, egy-egy játékra csatlakozott népek) |