Megszokhatt�tok m�r, hogy a kelta j�t�k harci szab�lyai meglehet�sen liber�lisak mindenben, kiv�ve a biztons�got. �sszefoglalva elmondhatjuk, hogy szinte minden olyan fegyvert lehet haszn�lni, amely ebben a korban haszn�latban volt. A fegyvereknek mindenki igyekezzen ut�na n�zni, vagy k�rdezzen minket b�rtan. R�viden fussuk az�rt �t a k�t alapn�p fegyverzet�t �s v�d�felszerel�seit.

R�maiak: r�vid, 50-60 cm k�r�li egykezes kard, hozz� k�zponti fog�s pajzs (ha van), m�sik lehet�s�g a l�ndzsa, ak�r pajzzsal is. A k�zelharc el�k�sz�t�s�hez dob�l�ndzsa (kb 1-1,5 m, v�kony, de nem t�r�keny, k�nny�, orra s�lyozott �s v�gig burkolt), �j (max 20 font, k�zi k�sz�t�s�, de max j�t�k�j b�rrel fedve) �s ny�lvessz�k (vastagon burkolt). P�nc�lnak l�ncing, esetleg lemezv�rt (segmentata)

Kelt�k: hossz� kard, l�ndzsa, hozz� ak�r pajzs, szint�n k�zponti fog�s. �j, ny�l, v�d�felszerel�snek fest�s, esetleg l�ncing.

Tal�lati fel�let kardok, t�r�k �s l�ndzs�k eset�ben egy kb. ujjatlan p�l�nak megfelel� ter�let, m�g �jak (nyilak) �s haj�t�l�ndzs�k eset�n a teljes testfel�let, a fej �s nyak kiv�tel�vel. �jjal l�ni, vagy haj�t�l�ndzs�t dobni 5 m�teren bel�lr�l tilos. Az eddigi tapasztalatok miatt erre tess�k k�l�n�sen figyelni!!! Ezen fegyverek haszn�lata j�t�k k�zben is megtilthat� egyes, vesz�lyes j�t�kosoknak.

Fontos megjegyezni, hogy a hangulatrombol� fegyverek, p�nc�lok, pajzsok �s ruh�k a j�t�k sor�n nem lesznek haszn�lhat�k. Ilyenek a teljess�g ig�nye n�lk�l: alkaros lovagpajzs, vagy ennek ostromj�t�kon haszn�lt b�rmilyen verzi�ja. Minden ami polifoam, szivacs, vagy sz�vet, legyen az p�nc�l vagy pajzs. L�ncos buzog�ny. Karate ruha. Lovagi v�rt, legyen b�rmib�l. �smagyar visszacsap� �j, ny�lpuska. Tornacip�, sz�nes meleg�t�nadr�g. Nem v�rjuk el t�letek, hogy teljesen korh� ruh�zatra k�ltsetek, de a hangulatrombol� �s ig�nytelen felszerel�seket is ker�lj�k…

Megfelel� burkolat �s ellen�rz�s mellett szinte minden fegyver (ak�r kasza, villa) elk�sz�thet� �s haszn�lhat�.

A megfelel�en kivitelezett vasp�nc�lok v�denek a l�- �s dob�fegyverek ellen. M�s el�ny�k nincs (ez persze �nmag�ban is el�g nagy…).

A fegyverek elk�sz�t�s�re seg�danyagok a http://teutos.atw.hu oldalon tal�lhat�k.

T�lt�si szab�lyok:

A j�t�kban tov�bbra is egy �letpontos rendszer van �rv�nyben. A sebes�l�st elszenved� katon�k ki kell �lljanak a csat�b�l, amennyiben egy�b szab�ly m�sk�pp nem rendelkezik. A t�lt�re azonnal elindulhatnak, nem kell megv�rniuk a csata v�g�t. Amennyiben a nyertes f�l felsz�l�tja �ket arra, hogy �lljanak meg, �gy ezt kell tenni�k �s rabs�gba ejthet�k (ld. a rabszolg�kn�l), vagy aranyp�nzeiket be lehet gy�jteni (ilyenkor a fogoly k�teles �tadni minden n�la l�v� aranyp�nzt, ami mindenkinek a becs�let�re van b�zva…). A j�t�kter�leten k�sz�l� sebes�lt b�rmikor fogs�gba ejthet�/kifoszthat�. A fegyvere nem vehet� el, de ha valaki a terepen vagy a t�borban hagyja a fegyverzet�t, akkor innen az elvihet�, de a j�t�k v�g�n azt vissza kell s�rtetlen�l szolg�ltatni eredeti tulajdonos�nak!

A r�mai katona mindig mag�n�l kell hordja zsoldja egy r�sz�t, amely a csata v�g�n elszedhet� t�le. A j�t�kt�ren a k�vetkez� helysz�nek sz�m�tanak t�lt�nek: minden csapatnak k�t z�szl�ja lehet, melyeket a t�bor k�zep�n j�l l�that� helyen kell elhelyezni (ebb�l egyiket a saj�t t�bor�ba kell fel�ll�tania, a m�sikat pedig valamelyik t�borba… ha esetleg az eredeti t�bor elfoglaln�k ez lehet a t�lt�…), Mars-mez�/Szent liget (aktu�lis tulajdonosnak)

A n�phez tartoz� t�lt�k m�k�d�se egyszer�: A sebes�lt elmegy csapat�nak az egyik z�szlaj�hoz �s itt 10 percet t�lt el, amelyet bizonyos k�s�bb r�szletezett szab�lyok m�dos�tanak. Ha valaki �gy lesz sebes�lt, hogy csapat�nak egyik z�szlaja sincsen m�r meg (ld. a t�borok elfoglal�s�n�l), akkor rabszolgak�nt jelentkezik ann�l a csapatn�l, ahol legal�bb az egyik z�szl�juk tal�lhat� (itt a rabszolg�kra vonatkoz� szab�lyok �rv�nyes�lnek r�juk). Tal�n magyar�zatra a Mars-mez�/Szent liget szorul. Ezek a helysz�nek id�legesen foglalhat�k el �s ekkor meghat�rozott ideig a tulajdonos n�pre jellemz� szalaggal k�r�lv�ve annak a n�pnek t�lt�k�nt funkcion�lnak. Elfoglal�suk a k�vetkez�k�pp t�rt�nhet: naponta 3 alkalommal (10, 14 �s 18 �rakor) a szervez�k ellen�rzik ezeket a ter�leteket �s aki a k�vetkez� negyed �ra v�g�n birtokolja �ket (ak�r harccal, ak�r �gy hogy m�s egyszer�en nem j�n) az nyeri meg a t�lt�s jog�t a k�vetkez� 4 �r�ra. Ilyenkor piros (r�mai), vagy k�k (kelta) szalaggal lesz a ter�let jel�lve.

M�gia:

Mivel t�rt�nelmi hadij�t�kr�l van sz�, ez�rt kiker�lt a m�gia fejezet. Hangulatilag nem illeszthet� bele ebbe a val�sabb vil�gba. Ett�l f�ggetlen�l var�zslatos erej� t�rgyakat ez a kor is ismert, �gy itt ezek le�r�s�val foglalkozn�k.

A l�gi� jelv�nye

A l�gi�s jelv�ny a hivat�soss� v�l�s idej�ben (Marius) kezdett fontos, �sszetartoz�st szimboliz�l� jelk�pp� v�lni a katon�k sz�m�ra. Ekkort�jt alakult ki sok, a seregen bel�li �sszetart�st er�s�t� szok�s. A jelv�ny�rt a katon�k ak�r �let�ket is fel�ldozt�k, hiszen hatalmas sz�gyen volt elveszt�se �s a b�ntet�s (tizedel�s) sem volt ak�rmilyen. Elhihetj�k teh�t, hogy a l�gi�s sz�m�ra szinte m�gikus er�vel b�rt.

J�t�ktechnikailag ez annyit tesz, hogy am�g a l�gi�s z�rt alakzaton bel�l a jelv�ny �s az �t hordoz� signifer k�r�l harcol, addig az elesett l�gi�s nem kell ki�lljon a csat�b�l mikor tal�latot kap. Tal�lat eset�n egyszer�en le kell dobja fegyver�t e f�ldre, de pajzs�t tov�bbra is kez�ben tarthatja �s v�dekezhet �gy v�dve t�rsait �s megakad�lyozva az alakzat felboml�s�t.

Ez a szab�ly az auxili�ra, valamint pajzsfalon k�v�l harcol�kra nem, de a pajzsfalon bel�l harcol� l�ndzs�sokra viszont vonatkozik. �rtelemszer�en a l�ndzs�s ilyenkor teljesen k�ptelen lesz beavatkozni a csata tov�bbi kimenetel�be, de t�voz�s�val nem kell felbontani az alakzatot. Amennyiben a signifert tal�lat �ri �gy a szab�ly nem fejti ki tov�bb hat�s�t. Ezt hangjelz�ssel adjuk mindenki tudt�ra. Az elhullott l�gi�s(ok) ki�llnak. Ezzel gyakorlatilag a l�gi� elesett…

A szab�ly azt szolg�lja, hogy a z�rt alakzatban harcol� l�gi� ne bomoljon fel olyan k�nnyen. Amennyiben vit�k forr�sa lesz j�t�k k�zben kiiktatjuk.

A kelta totem

A kelta totemnek gy�gy�t� ereje van, amennyiben azt a druida tartja a kez�ben �s a f�ldbe van sz�rva. Ilyenkor aktu�lisan t�lt�k�nt �zemel, ahol m�dos�tott t�lt�si szab�lyok (1 perc) �rv�nyesek. Amennyiben a druida sebes�l�st szerez, akkor mind �, mind az �ppen ott t�lt�k indulhatnak vissza m�sik t�lt�j�kre.

Olt�r

Olt�rt az egyes vall�si vezet�k tartanak fent a n�pek t�bor�ban. Ebb�l a r�mai l�gi�s er�dben �s a kelta er�dben (dun) lesz 1-1 db. Amennyiben ez �ppen „�zemel”, vagyis a vezet� �ldozatot mutat be (pl. f�st�l�t �s gyerty�t �get), akkor az ide �rkez� sebes�ltek a szertart�s v�g�n visszat�rhetnek a j�t�kba, vagyis t�lt�si idej�k kb. 0 perc lesz. T�meg�ld�s… 

T�borok elfoglal�sa:

A mostani rendszerben szeretn�nk sokkal egyszer�bb� tenni a t�borok elfoglal�s�t. Az eddigiekben ennek es�ly�t jelent�sen rontotta az, hogy a v�d�k el�g gyorsan tudtak t�lteni ahhoz, hogy szinte azonnal vissza tudtak t�rni a csat�ba. Ennek k�vetkezt�ben a t�mad�knak ugyanazt az emberrel t�bbsz�r is meg kellett k�zdeni�k, mi�ltal a t�bbsz�r�s t�lerej� t�mad�s is hamar megt�rt.

Ha egy csapat ostromolni kezd egy t�bort, akkor a t�mad�s idej�n semmilyen var�zst�rgy nem m�k�dik! Viszont a t�bor k�zep�n l�v� csapatz�szl� minden csapattag sz�m�ra, aki a t�borban van az, ostrom idej�n egyszer biztos�t t�lt�st, de akkor azonnal! (Teh�t minden v�d�nek tulajdonk�ppen k�t �lete van.) Ha viszont egy v�d� m�sodszor is sebes�l�st szerez az ostrom sor�n, akkor f�lre kell �llnia �s a t�bor elest�nek eset�n az ostroml�k rabszolg�ja lesz (ez�rt �rdemes m�rlegelni, hogy van-e �rtelme ilyenkor tov�bb v�deni, vagy a m�sodik sebes�l�s szerz�se el�tt elmenek�lni). Ha mindk�t z�szl� a t�bor k�zep�n van, akkor mindk�t z�szl� egyszer-egyszer biztos�tja ezt a lehet�s�get, �gy �sszesen k�tszer lehet azonnal t�lteni. Amikor az ostroml�k k�z�l valaki meg�rinti a z�szl�t, a t�bor elesett �s az ostroml�k birtoka lett. A megszerzett csapatz�szl�t el lehet vinni, de a v�d�k az ostrom sor�n nem vihetik el a z�szl�jukat (vagy z�szl�ikat).

A t�bor�t elvesztett csapat ilyenkor azt a m�sik t�bort haszn�lhatja t�lt�nek, ahov� el�z�leg az egyik csapatz�szlaj�t elhelyezte. Ha mindk�t z�szlaj�t elvesztette egy csapat, akkor azok a tagjai, akik sebes�l�st szereznek, annak a csapatnak a rabszolg�i lesznek, ahol legal�bb az egyik z�szlajuk van (f�ggetlen�l att�l, hogy azok mik�nt jutottak hozz�).

Rabszolgas�g: A rabszolga a legfontosabb er�forr�s R�m�nak. T�bbf�lek�ppen beszerezhet�. Csata ut�n fogs�gba ejthet�k vagy ostrom ut�n. �ket f�l �r�ig lehet dolgoztatni. Rabszolga v�s�rolhat� is. Ilyenkor is f�l �r�ig lehet dolgoztatni (de tilos valakit �r�kig adni, venni, legfeljebb egy tulajdonoscsere lehets�ges). A t�lt�j�ket elvesztett rabszolg�kat a f�l �r�s munka ut�n a tulajdonosuknak fel kell szabad�tania.

Rabszolgal�zad�s

Amennyiben a dolgoz� rabszolg�knak valaki fegyvert ad, azok rabszolgak�nt fell�zadhatnak. A l�zad� rabszolg�k innent�l norm�l katonak�nt viselkednek, b�r fegyvereik gyakran saj�ts�gosak (kasza, villa). Nem �rv�nyes r�juk a druida ny�jtotta (olt�r, totem) t�lt�si kedvezm�ny, akkor sem, ha seg�dcsapatk�nt harcolnak a kelt�k oldal�n. Amennyiben sebes�l�st szenvednek teljes t�lt�si id�vel t�ltenek a kelta v�rosban.

Opcion�lis szab�lyok:

Tizedel�s

Az egyik legs�lyosabb b�ntet�s �s fontos fegyelmez� eszk�z a l�gi�ban. A katon�k felsorakoznak, majd minden tizediket a centurio meg�li. �k teljes t�lt�si id�vel t�ltenek, semmilyen kedvezm�ny nem vehet� ig�nybe.

Kifoszt�s

A r�mai katon�k a nap bizonyos r�sz�ben zsoldot kapnak, amely�rt v�s�rolhatnak a v�rosban italt, rabszolg�t, stb. Ezt a zsoldot magukkal kell hordj�k, mindig egy erre a c�lra k�sz�tett sz�ty�ben (r�mai katon�n alapfelszerel�s, anyaga b�r vagy sz�vet). Amennyiben a katon�t az ellens�g a karm�ba ker�ti (legy�zi, sebes�ltk�nt meg�ll�tja, stb.) akkor zsoldja egy r�sz�t (ak�r az eg�szet is) elvehetik t�le.

�jszakai j�t�k

Sz�rk�let ut�n, azaz kb. 8 ut�n a fegyveres harc meg van tiltva a terepen, kiz�r�lag saj�t felel�ss�gre, lehet�leg kivil�g�tott helyen folytathat�. Lehet�s�g van viszont t�rrel az �rnyak k�z�tt vad�szni. Teh�t t�bort foglalni, ostromolni nem lehet, de valakit levad�szni, zs�km�nyt szerezni (nem lehet csapatz�szl�). �jjel 12 �r�ig van lehet�s�g t�rrel "j�tszadozni", ezut�n a j�t�k reggel 8-ig �ll, hogy mindenki ki tudja pihenni mag�t. A t�r �jszaka nem fog a neh�zv�rteseken. Vagyis neh�zv�rtes �rt ily m�don elveszejteni nem lehet, kiiktat�s�hoz m�s tr�kk kell.

Haj�k

A j�t�kban t�bb t�borhoz is tartozik majd kik�t�, illetve ehhez haj�. Adott csapat teljes felel�ss�ggel (anyagi �s erk�lcsi) tartozik a cs�nakok�rt. Ezeket a haj�kat el lehet lopni, de akkor a felel�ss�g is �tsz�ll az �j „tulajdonosra”. A v�zen a haj�kat nem lehet t�madni, v�zi csata nincsen, a balesetvesz�ly miatt. Viszont haj�kb�l lehet t�vfegyvereket alkalmazni…

A hadij�t�kokon haszn�latos fegyverek �s v�rtek

Fa gyakorl�kard

„A Live-okon haszn�lt kardok anyaga sokf�le fa lehet. Mindenek felett aj�nlom figyelmetekbe, hogy a k�nny�, nem t�r�keny �s megfelel�en burkolt karddal nagyon neh�z s�r�l�st okozni v�letlens�gb�l. Emiatt erre a c�lra az �sszer�s�g hat�rain bel�l mindenk�ppen a k�nnyebb fegyverek mellett tessz�k le voksunk, hiszen a hiteless�gn�l sokkal fontosabb a biztons�g.”

A Teut Os �ltal t�mogatott m�dszer szerint „a kiszemelt f�t (legink�bb mogyor�t) lev�gjuk, megtiszt�tjuk az oldal�gakt�l, de k�rg�t semmik�ppen nem t�vol�tjuk el. Ezt k�vet�en �ltal�ban egy k�zepes (5-15 fok) h�m�rs�klet� helyen, egy t�len �t sz�r�tjuk. Ez a pont igen fontos, b�r neh�z kiv�rni. Ha sikeresen megsz�radt a f�nk, akkor v�geit egyenesre v�gjuk, majd 4 r�tegben polifoamot, vagy 2 r�tegben cs�burkol� polifoamot (�sszesen minimum 20 mm vastags�gban) teker�nk r�, amelyet ragaszt�szalaggal r�gz�t�nk.

A kard sz�r�sra haszn�lt v�g�nek kik�pz�se k�l�n eml�t�st �rdemel. Itt �gy j�runk el, hogy a r�tekert polifoam 4-5 cm-t t�ll�g a f�n �s a kialakul� r�sbe szivacsot, polifoam darabk�kat t�m�nk, majd a r�st egy 8x8 cm-es polifoam n�gyzettel z�rjuk. A burkol�anyagot 3-4 r�teg ragaszt�szalag r�gz�ti �s v�di a s�r�l�sekt�l. Nem sz�ks�gszer� �gy burkolni a hossz� kardok markolathoz k�zelebb es� egynegyed�t, ahol 1-2 r�teg haszn�lata elfogadott, de ennyi mindenk�pp k�v�natos is.

A keresztfa k�sz�t�se �gy t�rt�nik, hogy k�t enyh�n bereszelt, hajl�konyabb f�t fesz�t�nk r� a kardra, majd r�ragasztjuk, hogy ne mozogjon.”

A MacEpona kardok a fentiekt�l annyiban t�rnek el, hogy az alapanyaguk 2-2,5 cm vastag ak�cpadl�, az egyes alkatr�szek – pl. a h�r�t� r�sz – enyvez�ssel ker�lnek r�gz�t�sre, a fegyvert pedig t�bb r�tegben kem�ny parkettalakkal vonjuk be, a haszn�lat sor�n jelentkez� esetleges hasad�sokat, ill. a sz�lk�sod�st elker�lend�. A burkolat minden esetben legal�bb k�t r�teg� cs�szigetel� polifoam, mivel ezek a fegyverek nehezek �s l�nyegesen kem�nyebbek is. A jellemz� fegyverhosszok:

- R�mai kard: ilyen sohasem l�tezett, a l�maiak id�tlen kis dikicsekkel harcoltak… (legfeljebb 60 cm)

- Kelta kard: 60-90 cm. Mivel jellemz�en egykezes sz�r�fegyverr�l van sz�, el�ny�sebb a r�videbb cucc.

- Germ�n kard: 80-110 cm. Nagy �s m�g nagyobb, egykezes, z�rt alakzat ellen haszn�lva tuti bel�p� a Valhall�ba.

Fa gyakorl� l�ndzsa

„Kivitelez�se egy megfelel� hossz�s�g� �s egyenes bot kiv�laszt�s�n�l kezd�dik. Alapanyagk�nt k�rist, tucatterm�khez b�lv�nyf�t haszn�lunk. A polifoam-ot t�bb r�tegben kell a v�g�re tekerni, �gy, hogy jelent�sen t�ll�gjon a f�n. Ezut�n ezt a r�st be kell t�mni. A burkolata lehet ragaszt�szalag, esetleg v�szon.”

A MacEpona l�ndzs�k alapanyaga a legt�bb esetben f�gg�nyr�d, mivel egyenes, eszterg�lt �s igen sz�v�s. K�s�rleti jelleggel k�sz�lt m�r olyan v�ltozat is, amelynek nyele t�bb �sszecsavarhat� elemb�l �ll. A d�f�l�ndzs�k ig�ny szerint sz�rnnyal (a kardok keresztvas�ra hajaz� elem a l�ndzsahegy t�v�n�l) is k�sz�lhetnek.

Jellemz� t�pusok:

- D�f�l�ndzsa: 1,5-2 m

- Dob�l�ndzsa: 1,5 m

Pajzsok

„A tarian elk�sz�t�se k�lts�ges. Alapja egy 6-10 mm vastag r�tegelt lemez lap, amelyet a k�v�nt alakra v�gunk. Ez a kelt�kn�l ellipszis, vagy hatsz�g. K�zep�n lyukat kell v�gni az umbo �s a fog� felszerel�se miatt. A fa v�delm�ben a pajzs sz�leit is festeni kell. A bels� lyukat lehet, s�t kell is b�rrel burkolni a k�z v�delme miatt. Az umbo-k jelenleg 1,5 mm vastags�g� f�mlemezb�l k�sz�lnek, amely sajnos hajlamos a horpad�sra. Az umbo h�zi k�r�lm�nyek �s alkalmas eszk�z�k hi�ny�ban nehezen kivitelezhet�. A pajzsra 8-10 szegeccsel (alum�nium, 3mm sz�les, 15- 25 mm hossz�) ker�l r�gz�t�sre.”

A MacEpona pajzsok egym�sba illeszthet� feny�l�cekb�l k�sz�lnek, amelyek annyira k�s�rtetiesen hasonl�tanak a lamb�ri�ra, hogy tulajdonk�ppen azok is. A k�sz fel�let enyh�n �velt. A pajzs k�ls� oldal�ra 3 mm vastag r�tegelt lemez, majd k�t r�teg enyvvel �titatott v�szon ker�l (elker�lend� a hasadoz�st, t�r�st, stb.). A fa alkatr�szek k�z�l legutolj�ra a pajzs gerince k�sz�l el, majd az eg�szet lefestj�k a k�v�nt sz�nekre, v�g�l pedig t�bb r�teg lakkot is kap. A fog� feletti r�szre ker�l a pajzsdudor, amit – mivel a gerinc miatt nem kell f�lg�mb-alak�ra dombor�tani – rozsdamentes ac�llemezb�l hajl�tunk, �tlegel�nk, flexel�nk… egysz�val alak�tunk ki.

A fog�hoz tartozik m�g egy �ll�that� szoross�g�, k�t�lb�l k�sz�lt r�gz�t� is, amely csukl�n�l tart, stabilabb� t�ve ezzel a pajzs fog�s�t.

Jellemz� t�pusok:

- Kelta pajzs: ov�lis, vagy hatsz�glet�, b�r h�la nek�nk, van nyolcsz�glet� is.

- Germ�n pajzs: hatsz�glet�, kerek, vagy csepp-alak�.

- Targ�t: kicsi �s kerek, �s fegyvert is lehet hozz� fogni.